Gondoltam egyet, kiposztolom a Facebookra, hogy nincs Facebook. De nem tudtam kiposztolni, mert nem volt Facebook. Most már van Facebook, hisz ki tudtam posztolni azt, hogy megadta magát a Facebook és nem volt, nem létezett. Te sem léteztél és én sem.
Függünk és ki vagyunk szolgáltatva elég rendesen, pláne, ha a praxisod (és a magad) kommunikációját az imént említett Facebookon végzed. Marha nagy hiba. Szokták tőlem kérdezni: miért kell nekünk saját site (szájt, weboldal), ha ott a Facebook is? Ezért. Most, mikor ezeket a sorokat vésem a monitorra, már 10 órája elérhetetlen a nevezett felület.10 órán keresztül nem érnek el ügyfeleid, nem megy a reklámod, nem tudsz kiscicás, kutyuskás és még sorolhatnánk, hány féle dolgot megosztani, mert mindent egy lapra tettél fel. A Facebookra. 10 óra bukó. Ez nem egy kicsi kihagyás.
Nyilván elindul majd, de aki csak erre épít és nincs saját birtokban weboldala, az most kb. eltűnt a világ szeme elől. Egy magyarországi marketing-guru írta ezt az imént: „A Facebook-oldalad valójában nem a tiéd. A felelős vállalkozó olyan csatornákat is épít, amelyek nagyrészt vagy teljesen az övék.”
Vannak a Facebooknál jobb, komolyabb megoldásaink is. No bullshit.
